Településünkről
Vaskút kedvező természeti adottságainak köszönheti, hogy évezredes település. Az északról és délről lápos mocsaras vidékkel védett, a gyűjtögető és legeltető életmódhoz is jó lehetőséget kínáló kitűnő mezőgazdasági talajok találkozása a homokhátsággal, a Mária könnyéig -kijáró Duna- közelsége, a napsütéses órák nagy száma, mind-mind letelepedésre csábították már a kőkorszak népeit is. A község mai területén és közvetlen környékén számos olyan lelet került elő, mely hosszú és jelentős történelmi múltra enged következtetni.
<1400
A község nevével először 1400-ban találkozunk Bachuta formájában, egy okiratban, amely arról tanúskodik, hogy a bácskai káptalan Töttös Lászlót újból beiktatja birodalmába. 1406-ban már Bácskut- ként említi egy bajai vásárról készített feljegyzés.
Török defterek említik a bajai náhijében 1580-ban és 1590-ben, mindig 28 adózó házzal. A lakók többsége szerb, ugyanis a töröktől visszafoglalt, elnéptelenedett Esztergomba és környékére induló telepítések iratanyagában szerepelt a község, mint ahonnan a szerb lakosság elköltözne az északi területekre. A felszabadító háborúk után a bajai uradalmat visszakapó Czobor család összeírásában, 1724-ben Baskut puszta-ként szerepel. A Grassalkovich család tulajdonába kerül a XVIII- dik század közepén, önálló község lesz, németeket telepít ide a földesúr. Az újjáépülő, betelepült falu mérnökien tervezett, széles utcás, rendezett arculatát a mai napig megtartotta.
Vaskút nagytemploma eredetileg az 1750-es évekből
1400-1900
Az első világháború után 1919-ben szerb megszállás alá került, és 1921-ben került vissza Magyarországhoz.
A Vaskút községet érintő nagy újkori népvándorlás 50-ik évfordulójára, 1995-ben a Megbékélést szimbolizáló emlékművet állítottak a falu központjába. Több házon emléktáblák is őrzik, a régi lakójának emlékét. A nemzetiségek jellegzetes emlékei még a templomkertben felállított Székely kapu, és a felvidékiek Harang tornya. A falu jellegzetes régi építményei még a Polgármesteri Hivatal, az Aradi utcában lévő Malom épülete, a Temető utcában lévő régi házacskák.
1900-
Vaskúti halmok és földvár
Történelmi nevezetességek közé tartozik, Vaskút határában még ma is látható, az Újkőkorban is már létező halmok és a földvár. 1868. Június 12-13-15-i ásatásoknál 13 halom volt még és a “Gyűrű” vár. A községet először Bachkuta néven emlegették, a későbbiek folyamán Batskuta, Batta, majd Bácskuta, Baskut, vagy törökösen Bacsküz néven fordul elő a történelemben. A Baja-Garai országúttól keletre, Vaskút községtől déli irányban lévő (lassan már eltűnő) több halom arra enged következtetni, hogy e hely már a szarmata-jazyg korban lakott hely, valamint a halmok mellett fekvő földvár jelentős stratégiai pont lehetett. A régi település jellegét legszembetűnőbben Kőhegyi Mihály – Vörös Gabriella ”A Vaskúti halmok és a földvár” Kutatástörténet és anyagközlés c. feldolgozás bizonyítja.
Két halmot bontottak fel az északi oldalon, és kettőt a gyűrű vár mellett, melyekben “öt ölnyi mélységben egy üreg szája nyílt meg, melybe 8 ember bemehetett és három gyertyafény mellett, bizton kivehette, hogy a halom gyomrában több oldalról nyílások vannak. A halom belsejében volt egy erős emberi csontváz ülve, arccal kelet felé fordulva, S-hez és fogashoz hasonló, igen erős, de már átrozsdásodott eszközök mellette. Az üreg minden egyes halomnál előfordult, mely úgy keletkezhetett, hogy midőn a faalkotmány összedőlt, elkorhadt, az odaszakadt föld felsőbb helyen űrt hagyott maga után.” Czirfusz Ferenc tanár ásatási jegyzőkönyvéből. A földvárnál cölöplyukakat, gödröket találtak/ feltehetően védekezésre vesszőből font kétsoros palánkok, valamilyen őrtorony vagy őrhely lehetett/ rátaláltak egy tüzelőhely nyomaira is. Előkerültek még Újkőkor kerámia, Bronzkori kerámia, Kelta kerámia, Római leletek.
Az eddig felsorolt leletek bizonyítják községünk régi települési jellegét. Az ismertetett halmok és földvár műemléki értéke nincs megfelelően értékelve, sőt semminemű védelmet nem élvez. Azóta a halmok három darabra csökkentek, földvár is kisebb lett az idő múlásával.
Korabeli térkép a halmokról
Hagyomány és testvérvárosi kapcsolatok
A település nemzetközi kapcsolatai történelmi hagyományainak megfelelően alakultak. Testvérvárosi kapcsolatok két németországi várossal (Mutlangen, Türkheim) vannak 1992, illetve az erdélyi Gyimesközéplokkal 1994 óta, és Nagypakával 1999-óta. A helyi német nemzetiségi /sváb/ hagyományok reprezentánsai az országosan elismert Német Nemzetiségi Tánccsoport és a Kraul Antal Fúvószenekar Egyesület, bármikor örömmel szórakoztatják a községbe érkező vendégeket, a Szőlőfürt Vendéglő házias jellegű ízletes ételeivel várja a betérő vendégeket.